Elkészültek Rozi genetikai szűrővizsgálatai és minden eredmény negatív lett.
A vizsgálatok típusai és eredménye:
neuroaxonális disztrófia (NAD): N/N
progresszív retina atrófia (PRA): N/N
degeneratív myelopathia (DM) : N/N
VII. faktor (FVII) hiánya: N/N
Von Willebrand-kór (vWD) : N/N
Magyarországon a papillon tenyésztéséhez a patella szűrés az egyetlen kötelező vizsgálat. A kötelezőn felül én mindkét kutyám esetében további vizsgálatokat végeztettem el. A németországi laborban, ahol a teszteket elvégezték, van külön papillonokra vonatkozó szűrőcsomag, amelyet én is választottam.
Nézzük, hogy a fenti vizsgálatok mit jelentenek, milyen betegségektől mentesek a kutyáim.
neuroaxonális disztrófia (NAD)
A növendék kiskutyáknál kezdetben nem túl jellegzetes idegrendszeri tünetek, mozgászavarok, ügyetlen mozgások mutatkoznak, majd a folyamat súlyosbodásával 6-11 hónapos korban feltűnőbb járásmód-rendellenességek, viselkedésbeli eltérések (elbutulás, szokatlan hangok, nyugtalanság), vizelet- és bélsárürítési problémák jelentkeznek. Esetenként szokatlan fejmozgások, enyhe ataxia, túlzó végtagmozgások, gyengülő térdreflex, látászavarok, akaratlan szembogármozgás, gyengülő izomtónus is megfigyelhetők.
progresszív retina atrófia (PRA)
Egy genetikai öröklődésű szembetegség, amely a retina degenerációjához vezet, és vakságot okoz. A tünetek általában idővel súlyosabbá válnak. PRA kórképek lényege a szem látóideghártyájának lassan kialakuló és fokozatosan elhatalmasodó károsodása és elfajulása, amelynek következményeként egyre súlyosbodó látászavar, s végül teljes vakság alakul ki. A retina örökletes alapú megbetegedései a kutyafajták rokonsága és nagyfokú beltenyésztettsége folytán nagymértékben elterjedtek.
A retinális megbetegedések változó életkorokban nyilvánulhat meg. Megmutatkozhatnak veleszületetten (már a megszületéskor, állandósult fejlődési zavarként), növendékkorban (gyakran egy éves korig), vagy fiatal felnőtt (néhány évesen), vagy késői felnőtt korban. Gyakori és jellemző tünetek az éjszakai vakság, majd a farkasvakság (nappali vakság), a fénykerülés, a pupillatágulat, a kezdeti perifériás látásvesztés – „csőlátás”, és végül a teljes vakság.
degeneratív myelopathia (DM)
Egy lassan súlyosbodó neurodegeneratív betegség, amely későn (8 éves kor felett) kezdődik. A kezdeti klinikai tünet a hátsó végtagok spasztikus és általános proprioceptív ataxiája jellemzi. A betegség előrehaladtával a gyakran megfigyelt aszimmetrikus gyengeség a mellkasi végtagokat érinti. A DM elsősorban idősebb kutyák progresszív gerincvelő betegsége, szokták az emberi sclerosis multiplex megfelelőjének is hívni.
Eleinte izomgyengeséget okoz, koordinációs zavarokkal vagy hiánnyal, ez úgy tűnhet, mintha arthritis lenne. Húzza az egyik, majd mindkét hátsó lábát, így a körmök lekopnak, lépés közben a hátulsó lábak keresztezik egymást, így az állat gyakran felborul. Főleg lépcsőn és csúszós felületen érzékelhetőek először a járásnehézségek. Ezután fokozatosan lebénulnak a hátsó lábak. A betegség előrehaladtával megjelenik az inkontinencia, az egyensúlyzavar, majd a mellső lábakon is izomsorvadás lép fel. Végül a légzési izmok is lebénulnak, így szükséges az eutanázia.
VII. faktor (FVII) hiánya
A VII. faktor (FVII) hiánya enyhe vagy közepes vérzési hajlamhoz kapcsolódik, egyes fajtákban szubkután hematómákkal, vérszegénységet és rendellenes vérzést figyeltek meg.
Von Willebrand-kór (vWD)
A leggyakoribb öröklött, változó súlyosságú véralvadási rendellenesség, amely a vérben hibás vagy akár hiányzó von Willebrand-faktor (vWF) következménye. A vér hiányos alvadása miatt a Von Willebrand-betegségben szenvedő kutyák sérülés után túlzottan véreznek; ez hasonló az emberi hemofíliához (vérzékenység).
Jellemző jelei: ismétlődő gyomor-bélrendszeri vérzés hasmenéssel vagy anélkül, orrvérzés, ínyvérzés, hőségben elhúzódó vérzés, ízületi vérzésből adódó sántaság, farokvágást követően vagy műtétek után a test felszínén kialakuló nematomák.
Forrás: DR. ZÖLDÁG LÁSZLÓ
A kutya örökletes hátterű betegségei
0 hozzászólás